Rel Páratartalom: 62%
Szél: ÉK 13 km/h
Látástávolság: > 10000m
Légnyomás: 1015.9 mb
Horvátország aktuális időjárás előrejelzés, 2010. július 16.
2010.07.16. 10:40 füstbela
Szólj hozzá!
Címkék: időjárás horvátország információ előrejelzés július 2010 időjárása horvátországi
Horvátország aktuális időjárás előrejelzés, 2010. július 15.
2010.07.15. 10:48 füstbela
Rel Páratartalom: 55%
Szél: Változó 6 km/h
Látástávolság: > 10000m
Légnyomás: 1011.9 mb
Szólj hozzá!
Címkék: időjárás horvátország információ előrejelzés július 2010 időjárása horvátországi
Horvátország aktuális időjárás előrejelzés, 2010. július 14.
2010.07.14. 10:58 füstbela
Rel Páratartalom: 66%
Szél: Változó 4 km/h
Látástávolság: > 10000m
Légnyomás: 1012.9 mb
Szólj hozzá!
Címkék: időjárás horvátország információ előrejelzés július 2010 időjárása horvátországi
Horvátország aktuális időjárás előrejelzés, 2010. július 13.
2010.07.13. 10:31 füstbela
Rel Páratartalom: 51%
Szél: DNY 9 km/h
Látástávolság: > 10000m
Légnyomás: 1011.9 mb
Szólj hozzá!
Címkék: időjárás horvátország információ előrejelzés július 2010 időjárása horvátországi
Horvátország aktuális időjárás előrejelzés, 2010. július 12.
2010.07.12. 10:06 füstbela
Rel Páratartalom: 54%
Szél: Változó 4 km/h
Látástávolság: > 10000m
Légnyomás: 1014.9 mb
Szólj hozzá!
Címkék: időjárás horvátország információ előrejelzés július 2010 időjárása horvátországi
Horvátország aktuális időjárás előrejelzés, 2010. július 9.
2010.07.09. 09:40 füstbela
Rel Páratartalom: 64%
Szél: Változó 2 km/h
Látástávolság: > 10000m
Légnyomás: 1022.0 mb
Igazi kirándulásra alkalmas idő várható.Kellemes,napos idő van.A napi átlag hőmérséklet 21-22oC közt alakul
További időjárás előrejelzések
Szólj hozzá!
Címkék: időjárás horvátország információ előrejelzés július 2010 horvátországi
Horvátország aktuális időjárás előrejelzés, 2010. július 8.
2010.07.08. 09:40 füstbela
Rel Páratartalom: 53%
Szél: Szélcsend
Látástávolság: > 10000m
Légnyomás: 1023.0 mb
Szólj hozzá!
Címkék: időjárás horvátország információ előrejelzés július 2010 horvátországi
Horvátország aktuális időjárás előrejelzés, 2010. július 7.
2010.07.07. 09:42 füstbela
Szél: K 6 km/h
Látástávolság: > 10000m
Légnyomás: 1022.0 mb
Szólj hozzá!
Címkék: időjárás horvátország információ előrejelzés július 2010 horvátországi
Horvátország megyéi
2010.07.06. 12:41 füstbela
Horvátországnak 21 megyéje van...nem sokkal több mint magyarországnak :), de mégis sokkal nagyobb, mint magyarország.
Megyéi:
Szám | Megye | Hivatalos név | Megyeszékhely |
Közép-Horvátország | |||
1. | Zágráb | Zagrebačka županija | Zágráb |
2. | Krapina-Zagorje | Krapinsko-zagorska županija | Krapina |
3. | Sziszek-Moslavina | Sisačko-moslavačka županija | Sziszek |
4. | Karlovác | Karlovačka županija | Károlyváros |
5. | Varasd | Varaždinska županija | Varasd |
6. | Kapronca-Kőrös | Koprivničko-križevačka županija | Kapronca |
7. | Belovar-Bilogora | Bjelovarsko-bilogorska županija | Belovár |
20. | Muraköz | Međimurska županija | Csáktornya |
21. | Zágráb város | Grad Zagreb | Zágráb |
Isztria, Északi tengerpart és a hegyi részek | |||
8. | Tengermellék-Hegyvidék | Primorsko-goranska županija | Fiume |
9. | Lika-Zengg | Ličko-senjska županija | Gospić |
18. | Isztria | Istarska županija | Pazin |
Szlavónia | |||
10. | Verőce-Drávamente | Virovitičko-podravska županija | Verőce |
11. | Pozsega-Szlavónia | Požeško-slavonska županija | Pozsega |
12. | Bród-Szávamente | Brodsko-posavska županija | Bród |
14. | Eszék-Baranya | Osječko-baranjska županija | Eszék |
16. | Vukovár-Szerém | Vukovarsko-srijemska županija | Vukovár |
Dalmácia | |||
13. | Zadar | Zadarska županija | Zára (Zadar) |
15. | Šibenik-Knin | Šibensko-kninska županija | Šibenik |
17. | Split-Dalmácia | Splitsko-dalmatinska županija | Split |
19. | Dubrovnik-Neretva | Dubrovačko-neretvanska županija | Dubrovnik |
Szólj hozzá!
Kelet-Horvátország
2010.07.06. 12:35 füstbela
Drávaszög
- Laskó – helytörténeti kiállítás
- Vörösmart – helytörténeti kiállítás
Szlavónia
Nyugat-Szerémség
- Újlak: A 14. században még színmagyar település a Magyar Királyság egyik legnépesebb városa volt. A vár ma már romos, itt volt a nagyhatalmú Újlaki család központja. Itt halt meg 1456. október 23-án Kapisztrán Szent János, a nándorfehérvári hős, akinek a vár oldalában látható az üvegkoporsója. A középkori ferences templomban található Újlaki Miklós és Újlaki Lőrinc reneszánsz domborműves síremléke.
Szólj hozzá!
Adriai Horvátország
2010.07.06. 12:34 füstbela
Isztria – Kvarner-öböl
- Pula – A Szent Ferenc-templomban őrzik Salamon magyar király (1052-1087) sírkövét.
- Opatija (Abbázia) – a Monarchia idején a magyar uralkodó osztály kedvenc nyaralóhelye volt. A 19. század végi szálloda- és villasor a békebeli időket idézi.
- Zengg – Itt született Jurisics Miklós, Kőszeg hősi halált halt várkapitánya. Mellszobra a városháza közelében látható.
Dalmácia
- Novigradi vár – Nagy Lajos király özvegye, Erzsébet és leánya, Mária itt raboskodtak. A plébániatemplomban megtekinthető a rab királyné által hímzett palást darabja.
- Zára (Zadar) – A 12. században Könyves Kálmán építtette a Szűz Mária templom harangtornyát
- Trau (Trogir) vára – A világörökség része. Itt talált menedéket a tatárjárás idején IV. Béla és a családja. A Szent Lőrinc katedrális sekrestyéjében őrzik IV. Béla koronázópalástjának csuklyáját.
- Klissza sziklavára – itt született Árpád-házi Szent Margit
- Split – a dóm harangtornyán a magyar királyok középkori domborművei láthatóak, továbbá itt van eltemetve IV. Béla két lánya: Katalin és I. Margit.
- Dubrovnik – A székesegyház kincstárában található Szent István ereklyéje, a ferences kolostorban pedig Szent László király ereklyetartója.
Szólj hozzá!
Északnyugat-Horvátország
2010.07.06. 12:33 füstbela
Muraköz
- Csáktornya: A csáktornyai vár a Zrínyi család központja volt a 15. századtól 1671-ig. Zrínyi Miklós a költő és hadvezér emlékét emlékoszlop idézi.
- Szentilona – a Szent Ilona kolostor helyreállított maradványai 14. századi falfestményekkel, a gótikus kápolna maradványai a Zrínyiek sírboltjával
Horvát-középhegység
- Varasd vára többek között Corvin János és az Erdődyek birtoka volt.
- Nagytábor – Corvin János vára
Zágrábi-medence
- Zágráb – A zágrábi székesegyházban őrzik Szent László koronázási palástját. Magyar főurak síremlékei is találhatóak itt (pl. Erdődy Tamásé).
- Jaska – Erdődy-kastély
Szólj hozzá!
Horvátország napi időjárás előrejelzés 07.06
2010.07.06. 10:33 füstbela
Forró,trópusi idő várható.A napi átlag hőmérséklet 29-32 fok közt alakul.
Rel Páratartalom: 40%
Szél: KDK 13 km/h
Látástávolság: > 10000m
Légnyomás: 1013.9 mb
Szólj hozzá!
Címkék: időjárás horvátország információ előrejelzés július 2010 horvátországi
Horvátország napi időjárás előrejelzés 07.05
2010.07.05. 10:46 füstbela
Tiszta,napos,meleg idő várható.Napi átlaghőmérséklet 25-28 oC közt alakul.
Rel Páratartalom: 65%
Szél: NYÉNY 6 km/h
Látástávolság: > 10000m
Légnyomás: 1015.9 mb
Szólj hozzá!
Címkék: időjárás horvátország információ előrejelzés július 2010 horvátországi
Horvátország napi időjárás előrejelzés 07.02
2010.07.02. 11:38 füstbela
Kissé felhős,de napos idő várható.Elszórtan lehet kissebb eső.Napi hőmérséklet minimum 30 fok
Rel Páratartalom: 45%
Szél: Változó 2 km/h
Látástávolság: > 10000m
Légnyomás: 1016.9 mb
Szólj hozzá!
Címkék: időjárás horvátország információ előrejelzés július 2010 horvátországi
Horvátország aktuális időjárás előrejelzés, 2010. július 1.
2010.07.01. 11:20 füstbela
Rel Páratartalom: 48%
Szél: É 15 km/h
Látástávolság: > 10000m
Légnyomás: 1015.9 mb
Összefoglalóan, kellemes nyári időre számíthatunk ma Horvátországba.
Szólj hozzá!
Címkék: időjárás horvátország információ előrejelzés július 2010 horvátországi
Horvátország napi időjárás előrejelzés 06.28
2010.06.28. 09:47 füstbela
Tiszta,száraz, napos idő várható.Tiszta égbolt.Napi hőmérséklet 23-26 oC közt alakul.
Szólj hozzá!
Címkék: időjárás horvátország információ június előrejelzés 2010 horvátországi
Horvátország kikötői
2010.06.27. 09:49 füstbela
Egyre többen vállalkoznak arra, hogy szállodákban vagy apartmanokban töltött nyaralás helyett saját vagy bérelt hajóval vágjanak neki az Adriának vagy a Földközi-tengernek. Az Adrián egész évben lehet vitorlázni, de június közepétől októberig a kevésbé tapasztalt tengeri medvék is felfedezhetik a hajózás örömeit. Bemutatjuk a legjobb kikötőket. Az európai hajósok legkedveltebb kikötői Horvátországban találhatók.
A horvát tengerpart mintegy 1200 szigetével és 350 természetes öblével a vitorlázók paradicsomának számít. Horvátország vizei könnyen hajózhatók, mert vihar vagy veszély esetén hamar vissza lehet húzódni a part közelébe. A mintegy 1200 sziget és a számos zátony alapos helyismeretet igényel. Az éjszakai navigáció sokszor nem egyszerű, és nem elég a GPS-re hagyatkozni.
Magas színvonal a kikötőkben
Összességében elmondható, hogy a marinák szolgáltatásai magas színvonalúak, bár ez attól is függ, hogy ki üzemelteti a kikötőt. A legjobbak jelentős része az ACI Adriatic Croatia International (ACI) kikötőlánchoz tartozik, amely garantálja a magas színvonalú szolgáltatásokat és a felszereltséget, ezenkívül számos magánkézben levő, családias, kisebb marina, illetve szállodák által üzemeltetett kikötő is van. Akadnak elitebb, szinte kizárólag csak klubtagok által használt kikötők is, ahol nem látják szívesen a vendéghajókat.
Az ACI 1983-ban nyitotta meg az első marinákat, ma pedig 21 tartozik a szervezethez, Umagtól Dubrovnikig. A kikötőket magas szintű biztonsági előírások és szolgáltatások, képzett, szakértő személyzet jellemzik, viszonylag egységes árakkal dolgoznak, és kiegyensúlyozott szolgáltatásokat nyújtanak. A tapasztaltabb hajósok egész évben igénybe vehetik a kikötők szolgáltatásait.
Kikötők, tengeri-benzinkutak:
1. UMAG mélység 3m, nyitva tartás 6-22
2. POREČ mélység 2,5 m nyitva tartás 6-22
3. ROVINJ mélység 7m nyitva tartás 6-22
4. PULA mélység 4,8 m nyitva tartás 6-22
5. PULA-MARINA VERUDA mélység 2,5 m, nyitva tartás 6-22
6. OPATIJA-LIDO mélység 4m, nyitva tartás 6-24
7. CRIKVENICA mélység 3m, nyitva tartás 6-22
8. NOVI VINODOLSKI mélység 3m, nyitva tartás 6-22
9. KRK mélység 2,2 - 3,5m, nyitva tartás 6-22
10. CRES- ACI MARINA mélység 5m, nyitva tartás 6-22
11. MALI LOŠINJ mélység 7m, nyitva tartás 6-24
12. NEREZINE mélység 2,5 m, nyitva tartás 6-24
13. RAB mélység 2,5 m, nyitva tartás 0-24
14. NOVALJA mélység1,5 m, nyitva tartás 6-22
15. ZADAR-VOŠTARNICA mélység 2,5 m, nyitva tartás 6-24
16. PREKO mélység 2-2,7 m, nyitva tartás 6-22
17. ZAGLAV mélység 2m, nyitva tartás 0-24
18. BIOGRAD mélység2,3 - 3,3m, nyitva tartás 6-22
19. MURTER mélység 2,2 m, nyitva tartás 6-22
20. JEZERA-ACI MARINA mélység 2,5 m, nyitva tartás 8-20
21. VODICE-ACI MARINA mélység 3,3 m nyitva tartás 8-20
22. ŠIBENIK mélység 7m, nyitva tartás 6-22
23. PRIMOŠTEN-MARINA KREMIK mélység 3-4,5 m, nyitva tartás 6-22
24. TROGIR-ACI MARINA mélység 3m, nyitva tartás 8-19
25. SPLIT mélység 3,5 - 4m, nyitva tartás 6-24
26. ŠOLTA mélység 4,5 m, nyitva tartás 6-22
27. MILNA-ACI MARINA mélység 3m , nyitva tartás 6-22
28. BOL mélység 3,5 - 4 m, nyitva tartás 6-22
29. HVAR mélység 1,8 m, nyitva tartás 6-22
30. VRBOSKA-ACI MARINA mélység 2m, nyitva tartás 8-15
31. VIS mélység 2,5 m, nyitva tartás 6-22
32. MAKARSKA mélység 5m, nyitva tartás 6-22
33. VELA LUKA mélység 3-4m, nyitva tartás 6-22
34. KORČULA mélység 3,5 m, nyitva tartás 6-22
35. UBLI-LASTOVO mélység 2,5 - 4,5m, nyitva tartás 6-22
36. PLOČE mélység 10-12m, nyitva tartás 6-22
37. SOBRA-MLJET mélység 5m, nyitva tartás 8-20
38. DUBROVNIK-ACI MARINA mélység 4m, nyitva tartás 8-20
39. DUBROVNIK-ORSAN mélység 3,7-4,9 m, nyitva tartás 6-22
Kellemes hajózást, akik ezt részesítik előnyben. Remélem a fenti információk sokban fognak segíteni.
Szólj hozzá!
Címkék: horvátország információ június 2010 kikötők horvátországi
Horvátotszág éghajlata
2010.06.26. 09:50 füstbela
Azok akik szeretnek felkészülni mindenre, íme pár hasznos tudnivaló Horvátország sokoldalú időjárásáról. Érdemes utánanézni ilyen dolgoknak ne érjen meglepetés senkit. Az ország éghajlata a tengerparti területeken mediterrán, száraz, forró nyárral, enyhe, csapadékos téllel.
Horvátországban két éghajlati zóna van: az ország belsejében a mérsékelt kontinentális éghajlat uralkodik, míg az Adriai part mentén a kellemes mediterrán éghajlat a jellemző sok napsütéssel, száraz és meleg nyárral, enyhe és csapadékos téllel.
Az ország belső részében az átlaghőmérséklet januárban 0 - 2 C°, augusztusban 19 - 23 C°, a tengerparton az átlaghőmérséklet januárban 6 - 11 C°, augusztusban 21 - 27 C°, télen a tengervíz hőmérséklete 12 C°, nyáron kb. 25 C°. A hegyek által nem védett belső területeken a magyarországihoz hasonló a klíma. A horvát tengerpart április és október között a legszebb. Nyáron a levegő hőmérséklete elérheti a 38°C-t is, ugyanakkor a tenger felszínének hőmérséklete kellemes 26°C-os.
A tengervíz hőmérséklete a februári 12 °C és az augusztusi 25 °C között alakul. Mérsékelt éghajlata miatt Horvátországot egész évben bátran fel lehet keresni.
A főszezon (július, augusztus) a szórakozást, mozgalmas életet kedvelő vendégek számára előnyös, vendégek számára előnyös, noha a horvát tengerpart elég sokoldalú ahhoz, hogy nyugodt oázis legyen azok számára, akik a zenétől, diszkókluboktól távol keresik nyugalmukat. A március meghozza a tavaszi napsütést, jóllehet olykor a kellemetlen záport is, míg a kora ősz, a szeptember és az október a csendes pihenést kedvelő vendégeknek nyújt ideális lehetőséget.
A nyári hónapokban általában egyenletesen jó idő van. Az utóidényben már nem zsúfoltak a strandok, a szobák is lényegesen olcsóbbak, azonban az időjárás még mindig kiegyensúlyozott és a tengervíz hőmérséklete is kellemes. Végül is Horvátországba az év minden szakában lehet jönni.
Télen azonban, tekintet nélkül az enyhe földközi-tengeri éghajlatra, mégis szükség van melegebb holmira is. Bár a hőmérséklet szinte soha nem esik nulla pontig, a szél igen kellemetlen lehet.
Az átlaghőmérséklet a tengermelléken télen 5 és 10 °C között van, nyáron pedig 26 és 30 °C között, évi mintegy 2700 napsütéses órával. Összességét tekintve Horvátország lehet az év bármely időszakában ideális uticél minden generációnak. Én személyszerint csak ajánlani tudom mind a fiataloknak, mind az idősebb korosztálynak. Látnivalókban, kikapcsolódási lehetőségekben egyaránt bővelkedik.
Szólj hozzá!
Címkék: időjárás horvátország információ éghajlat előrejelzés 2010 horvátországi
Horvátország napi időjárás előrejelzés 06.25
2010.06.25. 11:36 füstbela
Napos,tiszta idő várható.A napi átlag hőmérséklet akár 27 oC is lehet.
Szél: DNY 11 km/h
Szólj hozzá!
Címkék: időjárás horvátország információ június előrejelzés 2010 horvátországi
Horvátország időjárás 06.24
2010.06.24. 09:51 füstbela
Napos,enyhén meleg,száraz idő és tiszta égbolt várható.
Napi hőmérséklet 22-25 oC körül alakul.Kiváló idő a nyaralásra,kirándulásra.
Szél: DDNY 13 km/h
Szólj hozzá!
Címkék: időjárás horvátország információ június előrejelzés 2010 horvátországi
Horvátország 20.század
2010.06.23. 15:20 füstbela
Az Osztrák–Magyar Monarchia összeomlását követően, az első világháború után, Horvátország a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság része lett. Ez az államalakulat 1929-től Jugoszlávia néven ismert. Isztria, Fiume és Dalmácia egy része 1920-1947 között Olaszországé volt. A második világháború idején, sok száz év után, Horvátország ismét független lett egy rövid időre.
A horvát történelemnek erre az időszakára azonban Mussolini fasizmusa és Hitler náci birodalma vetett végzetes árnyékot, a két birodalom közvetlen szomszédságában ugyanis az Ante Pavelić által vezetett ''Független Horvát Állam''-nak nevezett náci bábállam a tengelyhatalmak oldalán állt, és tevékeny részt vállalt a szerbek és zsidók tömegeinek kiirtásában.
A fasizmus és a nácizmus veresége után, Horvátország a szocialista Jugoszlávia egyik föderatív köztársasága lett, amelynek első elnöke, Josip Broz Tito, részben horvát származású volt. 1947-ben pedig az olasz lakosság Jugoszláv Néphadsereg általi több, mint 90%-ának elűzésével, kiírtásval Isztria, Fiume és Dalmácia is Jugoszláviához került.
Szólj hozzá!
Címkék: horvátország információ 20 század 2010 xx.század horvátországi
Horvátország 19.század
2010.06.23. 15:19 füstbela
19. század:
A 19. század elejéig a mai Horvátország valamennyi területe Habsburg uralom alá került, mind a törököktől visszafoglalt területek éppúgy, mint Dalmácia, beleértve Dubrovnik (Raguza) várost is. Az egykori Horvátországnak abból a részéből, amely nem került Habsburg kézre, hanem továbbra is török befolyás alatt maradt, a későbbiekben Bosznia-Hercegovina tartomány alakult ki. A horvátlakta vidékek nem alkottak egységes országot a hatalmas Habsburg Birodalmon belül, hanem több politikai egységre osztották őket.
A Magyar Királyságon belül közigazgatásilag mind Horvátországtól, mind Magyarországtól külön kezelték Szlavónia, amely valaha Magyarország szerves része volt és jórészt magyarok lakták. Ekkorra azonban a magyarság már -a török által kiírtva- szinte eltűnt innen, így ebben az időben népesítették be jelentős mértékben a horvát telepesek az elnéptelenedett Szlavóniát.
Ezenkívül külön közigazgatási területnek számított Dalmácia (1797-től osztrák), valamint Isztria is, amely az Osztrák Tengermellékhez tartozott. Sőt, a mai Horvátország jelentős területét elfoglaló úgynevezett katonai határőrvidék is önálló közigazgatási egységet alkotott.
A katonai határőrvidékre a Habsburgok előszeretettel hívtak szerb és részben vlachok fegyvereseket a még török uralom alatt álló Balkánról a Habsburg Birodalom védelmére. A katonai határőrvidéken élő szerbeket a katonai szolgálataikért cserébe a Habsburg uralkodóház a többi népcsoporthoz képest jelentős kiváltságjogokkal ruházta fel.
Az áttelepülés a török kézen lévő Balkánról a Habsburg Birodalom területére így nyilvánvalóan csábító volt, olyannyira, hogy az egykori katonai határőrvidék területén a szerbek gyakorlatilag többségbe kerültek a magyarokkal és horvátokkal szemben. A két ország közjogi viszonyát szabályozó horvát–magyar kiegyezés (1868. évi XXX. tv. Magyarországon, 1868. évi I. tv. Horvátországban) mindenekelőtt kimondotta, hogy a két ország kifelé "egy és ugyanazon állami közösséget képez".
A Magyar Királyságon belül Horvátország "külön territóriummal bíró politikai nemzet", amely "belügyeire nézve saját törvényhozással és kormányzattal bír. Így csak 1868-1918 között rendelkezett társországi státusszal.
A horvát–magyar kiegyezés értelmében (1868) a Horvátország és Szlavónia, valamint a volt horvát és szlovén katonai határőrvidék egyesítésével létrehozott Horvát-Szlavónország politikailag egységes terület lett a magyar korona részeként, Isztria és Dalmácia azonban a Monarchia osztrák részéhez tartozott. A 19. században ébredő horvát nacionalista mozgalom egyik legfontosabb célkitűzése valamennyi horvát lakta terület egységesítése volt.
Az Osztrák–Magyar Monarchia összeomlását követően, az első világháború után, Horvátország a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság része lett. Ez az államalakulat 1929-től Jugoszlávia néven ismert. Isztria, Fiume és Dalmácia egy része 1920-1947 között Olaszországé volt. A második világháború idején, sok száz év után, Horvátország ismét független lett egy rövid időre.
A horvát történelemnek erre az időszakára azonban Mussolini fasizmusa és Hitler náci birodalma vetett végzetes árnyékot, a két birodalom közvetlen szomszédságában ugyanis az Ante Pavelić által vezetett ''Független Horvát Állam''-nak nevezett náci bábállam a tengelyhatalmak oldalán állt, és tevékeny részt vállalt a szerbek és zsidók tömegeinek kiirtásában.
A fasizmus és a nácizmus veresége után, Horvátország a szocialista Jugoszlávia egyik föderatív köztársasága lett, amelynek első elnöke, Josip Broz Tito, részben horvát származású volt. 1947-ben pedig az olasz lakosság Jugoszláv Néphadsereg általi több, mint 90%-ának elűzésével, kiírtásval Isztria, Fiume és Dalmácia is Jugoszláviához került.
Szólj hozzá!
Címkék: horvátország információ 20 század 2010 horvátországi xix.század
Horvátország Középkor
2010.06.23. 15:18 füstbela
Nikola Zrinski (Zrínyi Miklós) a horvát Šubić nemzetségből származott. (1842) Az utód nélküli Zvonimir halála után belviszály tört ki, majd Szent László 1091-ben elfoglalta Horvátországot. A Horvát Királyság megszűnt, és Horvátország tartomány lett Magyarországon (Magyar Királyságon) belül, habár komoly autonómiával bírt, hiszen közigazgatásilag különállt az ország többi részétől, eleinte a magyar királyi család valamelyik tagja irányította hercegként, a 13. század második felétől pedig a bánok vezették.
A bánok a magyar király nevében magas rangú helytartók voltak. Horvátország továbbra is Magyarország része volt a török elleni harcok idején és kiűzését követően is. A török harcok idején számos alkalommal bizonyították harci tudásukat a horvátok, például a Kőszeget Szulejmán hadaival szemben megvédő Jurisics Miklós.
A Horvátországgal szomszédos tengerparti terület, Dalmácia gazdag városai a 11. századig bizánci, majd pedig felváltva hol magyar, hol velencei fennhatóság alatt álltak. A Velencei Köztársasággal vívott évszázados háborúk után végül I. Lajos magyar király (Nagy Lajos) itt is teljessé tette a magyar uralmat, miután a legdélebbi és egyben leggazdagabb dalmáciai kereskedővárost, Dubrovnik-Raguzát (Dubrovnik) is megszerezte.
Az 15. század első felében a Magyar Királyság meggyengült a folyamatos török támadás következtében, és a mai Bosznia-Hercegovina területét - amelynek nyugati és déli végei addig Horvátországhoz tartoztak - a törökök elfoglalták. Ezzel egyidőben a velenceiek is visszahódították Dalmáciát. Raguza azonban független lett, és évszázadokon át Velence fő vetélytársa maradt a térség kereskedelmében.
Bizonyos történészek szerint Horvátország (a Pacta Conventa nevezetű iratra hivatkozva) perszonálunióba lépett Magyarországgal, ugyanakkor ez az állítás nem igaz. A Pacta Conventa hamisítvány, akárcsak a Kálmán megkoronázásáról szóló irat, most már egyes horvát történészek szerint is. Horvátország meghódítása nem megegyezésnek, hanem katonai hódításnak köszönhető, továbbá az engedmények is a magyar királyok akaratának köszönhetőek.
Ettől függetlenül Horvátországnak a Magyar Királyságon belüli autonómiája nem kérdőjelezhető meg.
Szólj hozzá!
Címkék: horvátország információ középkor 2010 horvátországi
Jugoszlávia felbomlása után
2010.06.23. 12:35 füstbela
Jugoszlávia felbomlása után:
Vukovar-i népirtás (1991) áldozatainak temetője Európa legnagyobb tömegsírja a II. világháború óta. Jugoszlávia felbomlása során Horvátország 1991-ben kiáltotta ki függetlenségét, amelyet azonban a majdnem öt évig tartó véres horvátországi háború követett.
Horvátországnak azokon a területein, amelyeken a Habsburg Birodalom idején katonai határőrvidék létezett, az egykori osztrák telepítési politika következtében, a szerbek többségben voltak a horvátokkal szemben, és ezeken a vidékeken nem voltak hajlandóak elismerni Horvátország függetlenségét, hanem egy sajátos szerb szakadár államot hoztak létre, az úgynevezett Szerb Krajina Köztársaságot, amelyet azonban rajtuk kívül senki sem ismert el valódi államnak.
Az 1995. évi horvát hadműveletek (Villám és Vihar) következményeként a háború befejeződött, a Szerb Krajina területe pedig újra Horvátországhoz tartozik. Ám a ''Vihar'' hadművelet alatt a horvát katonák ENSZ felmérések szerint körülbelül 2000 civilt öltek meg. 1992 és 1995 között a horvát katonai erők Bosznia-Hercegovinában is harcoltak.
Az 1995-ben fel nem szabadított területeket (Kelet-Szlavónia egyes részei és a Horvátországhoz tartozó Dél-Baranya) az [[ENSZ]] ellenőrzése alatt integrálták újra Horvátországba. Ez a folyamat 1998-ban fejeződött be, s ettől kezdve Horvátország teljes területe fölött szuverenitást gyakorol. 2005-ben Horvátország hivatalosan is megkezdte csatlakozási tárgyalásait az Európai Unióval. Albániával együtt 2009. április 1-jén a NATO teljes jogú tagja lett.
Szólj hozzá!
Címkék: horvátország információ 2010 jugoszlávia horvátországi felbomlás
